Miért olyan fontos a moduláció?Enélkül az alacsony frekvenciájú jelek nagy távolságra történő elküldése nagyon nagy antennákat igényel, így a globális kommunikációs hálózatok nem praktikusak.A moduláció ezt a jel hullámhosszának lerövidítésével rögzíti, lehetővé téve a távolsági átvitelt kisebb antennákkal.Ez az előrelépés az ipart a vezetékes rendszerekről a hatékonyabb, elterjedt és erős kommunikációs hálózatokra változtatta.
Ahogy a gyors információk és az erős hálózatok szükségessége növekszik, a modulációs módszerek megértése egyre fontosabbá válik.Az analógtól a digitálisig minden módszer javítja az átviteli funkciókat, például a tartományt, a tisztaságot és a sávszélesség hatékonyságát.Ez a cikk feltárja a moduláció működését, előnyeit, felhasználásait és komplexitásait, kiemelve annak szerepét a modern kommunikáció alapjául, lehetővé téve a globális kapcsolatot és az információcserét.
1. ábra: A moduláció
A moduláló jel, más néven üzenetjel, tartalmazza az továbbítandó információkat.Ez egy alacsony frekvenciájú alapsáv jel.Elsődleges szerepe a kommunikáció anyagi tartalmának hordozása.A moduláció révén ezt az alacsony frekvenciájú jelet elkészítik a kommunikációs csatornákon keresztüli átvitelhez.
A vivőjel egy magas frekvenciájú jel, specifikus amplitúdóval és fázis tulajdonságokkal.Ez önmagában nem tartalmaz információs tartalmat.Fő funkciója a moduláló jel szállítás a forrásból a vevőbe.A moduláló jelgel kombinálva a hordozó jel lehetővé teszi a kommunikációs csatornák közötti hatékony adatátvitelt, az átviteli veszteségek és a zaj leküzdését.
A modulált jel a hordozó és a moduláló jelek kombinálásának eredménye.Ez a jel átveszi a hordozó nagyfrekvenciás jellemzőit, miközben beágyazza a moduláló jel információs tartalmát.A moduláció különböző formákban fordulhat elő, például amplitúdó, frekvencia vagy fázismoduláció.Mindegyik technika módosítja a modulált jelet, hogy optimalizálja azt a különféle átviteli és vételi körülményekhez, biztosítva a hatékony és megbízható kommunikációt a távolságokon és a különböző táptalajokon keresztül.
2. ábra: A modulációs folyamatban szereplő három típusú jel típusa
Az analóg moduláció magában foglalja a folyamatosan változó hullám felhasználását hordozójelként.Ezt a hullámot úgy állítják be, hogy megfeleljen a bemeneti üzenetnek vagy az adatjelnek.A hullám amplitúdója, frekvenciája és fázisa módosítható a modulációhoz.Az analóg moduláció fő típusai az amplitúdó moduláció (AM), a frekvencia moduláció (FM) és a fázismoduláció (PM).
Az amplitúdó modulációjában (AM) a hordozóhullám amplitúdója az üzenetjel közvetlen arányában változik.A hordozó frekvenciája és fázisa állandó marad.Ez a módszer olyan spektrumot hoz létre, amely magában foglalja a vivőfrekvenciát, valamint az alsó és a felső oldalsávokat.Az AM nagyobb sávszélességet és energiát igényel, mint más modulációs típusok, és hajlamosabbak a zajra és az interferenciára, így a jelszűrés kihívást jelent.
3. ábra: Amplitúdó modulációja
A frekvenciamoduláció (FM) megváltoztatja a hordozóhullám frekvenciáját az üzenetjel amplitúdója alapján, míg az amplitúdó és a fázis stabil marad.Az FM jobb, mint az AM elnyomása a zaj elnyomásában, de nagyobb sávszélességet igényel.Széles körben használják a rádióműsorolásban, a radarrendszerekben és a telemetriában.
Az FM paraméterek magukban foglalják a modulációs indexet és a maximális modulációs frekvenciát, amelyek befolyásolják a sávszélességet és az átviteli hatékonyságot.Például a széles sávú FM (WBFM) nagy frekvenciájú eltéréssel rendelkezik (± 75 kHz), hogy kiváló minőségű audio legyen a 88,5–108 MHz-es tartományban.Noha a WBFM lehetővé teszi az adatátvitel kiterjedtát, csatornánként körülbelül 200 kHz sávszélességet igényel.
A keskeny sávú FM (NBFM) alacsony modulációs indexe (β ≤ 0,3) és kis frekvencia eltéréssel rendelkezik, általában ± 3 kHz, így ideális a kevésbé igényes felhasználásokhoz.Sokkal kevesebb sávszélességet használ, a moduláló frekvencia körülbelül kétszerese.
4. ábra: Frekvencia moduláció (FM) jel
5. ábra: Frekvencia moduláció (FM) blokkdiagram
A fázismoduláció (PM) megváltoztatja a hordozóhullám fázisát az adatjelnek megfelelően.Mivel a fázisváltozások befolyásolják a gyakoriságot, a PM a frekvencia moduláció típusa.A PM kódolja az adatokat a hordozóhullám fázisszögének megváltoztatásával, a különböző adatértékek megkülönböztetett fáziseltolódásoknak felelnek meg.Például egy „1” -et 0 ° -os váltással és egy „0” -ot 180 ° -os váltással lehet ábrázolni.
6. ábra: Fázismoduláció (PM)
A kiváló minőség és a hatékony kommunikáció elérése érdekében a digitális modulációs technikákat alkalmazzák.Ezek a módszerek egyértelmű előnyöket kínálnak az analóg modulációval szemben, mint például a jobb energiahatékonyság, a rendelkezésre álló sávszélesség optimális felhasználása és a jobb zajállóság.A digitális modulációban az üzenetjelet először analógról digitális formátumra konvertálják, mielőtt egy vivőhullámmal modulálnák.
A vivőhullámot a digitális modulációban manipulálják, ha be- és kikapcsolják, hogy a modulált jelet hordozó impulzusokat hozzon létre.A digitális moduláció, mint például az analóg moduláció, magában foglalja a vivőhullám amplitúdójának, frekvenciájának és fázisának változtatását.Ez a folyamat 5 fő típusba tartozik.
7. ábra: Amplitúdó eltolódása (Ask)
Az amplitúdó eltolódásának billentyűzete (ASK) megváltoztatja a vivőjel amplitúdóját a digitális bemenet alapján.Ez az analóg amplitúdó modulációjához hasonló, de digitális jelekhez hasonló technika a bináris 0 és 1 -et képviseli, különböző amplitúdószintekkel.Az ASK -t általában a rádiófrekvenciás (RF) átvitelben használják.Adatokat küld a jel be- és kikapcsolásával, fontosvá téve az RF kommunikációs rendszerek számára.
A frekvenciaváltó billentyűzés (FSK) az adatokat a hordozó jel frekvenciájának megváltoztatásával kódolja.Ez a módszer a modemekben, a vezeték nélküli telefonokban és az RFID rendszerekben található.A bináris FSK-ban két különálló frekvencia a bináris 0 és 1-es fázisú FSK-t képviseli, egy változat csökkenti a hirtelen fázisváltozásokat a jel jobb stabilitása érdekében.Az FSK az alacsony és a magas frekvenciák között vált a bináris értékek jelölésére, a digitális információk hatékony kódolására.
8. ábra: Frekvencia -eltolódás -billentyűzés (FSK)
A fázisváltás -kulcs (PSK) az adatokat a hordozó jel fázisának megváltoztatásával kódolja.A bináris PSK (BPSK) két fázist használ, amelyeket 180 fokkal elválasztanak.A fejlett verziók, mint például a Quadrature PSK (QPSK) és a Differential PSK (DPSK), a nagyobb hatékonyság érdekében több bitet kódolnak.A PSK magában foglalja a pontos időzítést az állandó frekvenciavállalóhullám fázisának megváltoztatásához.Ez a vezeték nélküli LAN -ban, az RFID -ben és a Bluetooth -ban alkalmazott technika megbízható a zaj elleni ellenállás miatt.
9. ábra: Fázisváltás -billentyűzés (PSK)
A kvadratúra amplitúdó modulációja (QAM) mind az amplitúdót, mind a fázismodulációt használja az adatok hatékony ábrázolására.Nagyon hatékony a spektrummal, és ideális nagy adatsebességű alkalmazásokhoz, például digitális TV és kábelmodemekhez.Az olyan formátumok, mint a 16-QAM, 64-QAM és 256-QAM, különböző amplitúdószintet mutatnak.A QPSK, a QAM változat, egyszerre két bitet modulál, négy fáziseltolódásból (0, 90, 180, 270 fok) választva, megduplázva a sávszélesség információs kapacitását.
10. ábra: A kvadratúra amplitúdó modulációja (QAM)
Az ortogonális frekvenciaszülési multiplexelés (OFDM) egy digitális multi-hordozó modulációs séma.Számos szorosan elhelyezett ortogonális al-hordozójelet használ, amelyek mindegyike olyan sémákkal van modulálva, mint a QAM.Az OFDM magas adatsebességet ér el, és ellenáll a többirányú interferenciának és az elhalványulásnak.A modern szélessávú hálózatokhoz, például az LTE és a Wi-Fi-hez használják, az OFDM hatékonyan továbbítja a nagy adatmennyiségeket több szorosan elhelyezett adatfolyamon.
11. ábra: ortogonális frekvenciaszülési multiplexelés (OFDM)
Az impulzusmodulációs rendszerek továbbítják az információkat a szokásos hordozóimpulzusok amplitúdójának, időtartamának, időzítésének vagy alakjának módosításával.Ez a módszer követi a "mintavételi alapelvet", amely biztosítja, hogy a korlátozott spektrummal rendelkező folyamatos hullámformát pontosan rekonstruálhassák a jel legmagasabb frekvenciájának kétszerese több mint kétszeres diszkrét mintákból.Ezek a minták modulálják a hordozóimpulzusokat.Az impulzusmoduláció hasznos a telekommunikációban, a vezérlőrendszerekben és a különféle elektronikus alkalmazásokban.Az impulzusmoduláció 6 fő típusa, műszaki részleteikkel és alkalmazásukkal:
PAM -ban az impulzusok amplitúdója az üzenetjel azonnali mintáinak megfelelően megváltozik.Ez közvetlenül megváltoztatja az impulzus amplitúdóját, hogy megfeleljen a jel amplitúdójának, míg az impulzusfrekvencia és a fázis változatlan marad.A PAM az impulzusmoduláció egyszerű formája, és a fejlettebb módszerek alapja.Széles körben használják az Ethernet kommunikációs szabványokban, digitális adatokat továbbítva a vezetékeknél feszültségimpulzusokkal.A PAM megkönnyíti a hatékony digitális-analog átalakulást, támogatva a nagysebességű adatátvitelt hálózati környezetben.
12. ábra: impulzus amplitúdó modulációja (PAM)
A PWM megváltoztatja az impulzusok szélességét (időtartamát) a moduláló jel alapján, miközben tartja az amplitúdót és a frekvenciát.Ez a technika hatékony az olyan eszközökhöz, mint a motorokhoz és a lámpákhoz szállított energia szabályozására, ezáltal gyakori az ipari automatizálás és a fogyasztói elektronika területén.Például a PWM beállítja a motor sebességét az impulzusszélesség megváltoztatásával, közvetlenül befolyásolva a motor teljesítményét.Arra is használják, hogy a LED -es lámpákat tompítsák a vámciklus megváltoztatásával, a fényerő beállításával a világos szín megváltoztatása nélkül.
13. ábra: impulzusszélesség -moduláció (PWM)
PPM -ben az egyes impulzusok helyzete a moduláló jel amplitúdójának megfelelően megváltozik, rögzített impulzusszélességgel és amplitúdóval.A PPM jobb immunitást biztosít az amplitúdó -zajhoz képest a PAM -hoz és a PWM -hez képest, így alkalmas az optikai kommunikációs rendszerekre, például a száloptikára, ahol az időzítés pontosságára van szükség.A PPM zaj iránti ellenállása javítja az adatátvitel megbízhatóságát nagy távolságon belül, biztosítva az optikai hálózatok nagy hűségét.
14. ábra: impulzus helyzet moduláció (PPM)
15. ábra: impulzuskód moduláció (PCM)
A PCM egy digitális módszer az analóg adatok továbbítására.Az analóg jelet rendszeres időközönként mintázzuk, kvantálják és digitális bitekké kódolják.A PCM a számítógépes hangok, a telefonálás és más digitális audio alkalmazások digitális hangjának szabványa.Megbízható módszert kínál az analóg audiojelek átadására digitálisan, nagy hűséggel.Minden analóg mintát rögzített számú bit képvisel, biztosítva a következetességet és a pontosságot a digitális audio feldolgozásban.A PCM széles körben elterjedt használata a digitális telefonálásban és a hangfelvételben kiemeli annak fontosságát a modern kommunikációs rendszerekben.
16. ábra: impulzussűrűség -moduláció (PDM)
Az impulzusfrekvencia -moduláció (PFM) néven is ismert PDM megváltoztatja az impulzussűrűség analóg jel amplitúdója alapján.Az audio alkalmazásokban a mikrofonok PDM -et használnak az analóg hang digitális jelévé történő átalakításához.A PDM előnye az integrált áramkörök egyszerűségében rejlik, és megkönnyíti a digitális-analog-átalakítók tervezését.Ez a módszer hasznos a hordozható audio eszközökhöz.A PDM azon képessége, hogy a nagy hűségű audio jeleket minimális hardver komplexitással reprezentálja, ez a fogyasztói elektronikában előnyben részesített választás.
17. ábra: Differenciális impulzuskód moduláció (DPCM)
A DPCM a PCM egyik változata, ahol az egymást követő minták közötti különbség kódolva van, csökkentve a bitsebességet a szokásos PCM -hez képest.Ez a módszer korlátozott sávszélességű helyzetekben hasznos, mivel csökkenti az adatátvitelt anélkül, hogy sok minőséget veszít.A DPCM kihasználja az egymást követő minták közötti korrelációt audio és videojelekben, hatékonyan tömörítve az adatokat a hatékony átvitel érdekében.A videó tömörítési szabványokban, például az MPEG -ben alkalmazható alkalmazása bemutatja a DPCM képességét, hogy javítsa az adatátvitel hatékonyságát, miközben fenntartja az elfogadható minőségi szinteket.
A Spread Spectrum egy olyan modulációs technika, amelyet az üzenetjelek védelmére használnak az interferencia, a környezeti zaj és az elakadás ellen.Biztosítja a biztonságos kommunikációt, és megnehezíti a jel észlelését.A spektrum -spektrum technikák fő típusai a frekvencia ugrálás spektruma (FHSS), a közvetlen szekvencia -elterjedési spektrum (DSSS), az idő ugró spektrum (THSS) és a Chirp Spektrum (CSS).
A frekvencia ugrási spektrumban (FHSS) a jelet különböző rádiófrekvenciákon küldjük el, az egyik frekvenciáról a másikra váltva beállított időközönként.A ugráló szekvenciát és az időzítést meg kell ismerni és szinkronizálni az adó és a vevő között.Ez a technika rendkívül ellenálló az elakadás és az lehallgatás szempontjából, így ideális a katonai kommunikációhoz.A Bluetooth és néhány vezeték nélküli helyi hálózatban (WLAN) is használják.A gyakori frekvenciaváltások megnehezítik az ellenfelek számára a következő frekvencia előrejelzését, javítva az interferencia ellenállását.
18. ábra: Frekvencia ugrási spektrum (FHSS)
A közvetlen szekvencia-terjedés spektruma (DSSS) az eredeti adatjelet egy szélesebb frekvenciasáv-sávszélességre terjeszti, szorozva egy ál-véletlenszerű zajterjesztési kóddal.Ennek a kódnak a sávszélessége magasabb, mint az adatok, ami az adatok szélesebb frekvenciatartományban történő eloszlását eredményezi.A DSSS javítja az interferencia és az elakadás ellenállását.Vezeték nélküli kommunikációs rendszerekben használják, beleértve a GPS-t és az eredeti IEEE 802.11 Wi-Fi szabványokat.A DSSS fő előnye az, hogy javítja a jel-zaj arányt (SNR), és a jelet kevésbé hajlamos a zajra és más interferenciákra.
19. ábra: Közvetlen szekvencia -terjedés spektrum (DSSS)
Az idő ugrálási spektruma (THSS) különböző időközönként továbbítja az adatokat, amelyeket egy mind az adó, mind a vevő számára ismert álnév -szekvencia határoz meg.Annak ellenére, hogy kevésbé gyakori, a THS-k felhasználhatók az ultraszalagos (UWB) rendszerekben és a biztonságos kommunikációs rendszerekben.Ez a módszer időalapú elemet ad hozzá a jelterjedéshez, a biztonság javításához, és az interferencia és a lehallgatás elleni rezisztensebbé teszi.
A Chirp Spread Spectrum (CSS) a jel frekvenciáját idővel lineáris vagy exponenciális módon változtatja meg, és "Chirp" hangot hoz létre.Ez a módszer jól kezeli a multipath beavatkozást, és lehetővé teszi a hosszú távú kommunikációt alacsony energiafelhasználással.A CSS-t a radarban és a hosszú távú, alacsony fogyasztású kommunikációs rendszerekben használják, mint például a Lora Technology, amely népszerű a tárgyak internete (IoT) eszközökben.A CSS frekvenciaváltása lehetővé teszi a pontos időzítést és a távolság mérését, így hasznos lehet a nagy pontosságra és megbízhatóságra szoruló alkalmazások számára.
20. ábra: Chirp Spread Spectrum (CSS)
Csökkentett antenna mérete: A moduláció lehetővé teszi a kisebb antennák használatát az átadott jel áthelyezésével a magasabb frekvenciatartományra.Ezekben a magasabb frekvenciákon a kisebb antennák hatékonyan működhetnek.
A jel interferencia megelőzése: A modulációs technikák segítenek minimalizálni a jel -interferenciát és annak biztosítása, hogy a különböző jelek ne egyesüljenek.Ez egyértelműbb és megbízhatóbb kommunikációhoz vezet.
Bővített kommunikációs tartomány: A moduláció használatával a jelek továbbíthatók és hosszabb távolságokon keresztül kaphatók.Ez javítja a távolsági kommunikáció hatékonyságát.
Multiplexing képesség: A moduláció lehetővé teszi, hogy több jelet egyszerre küldjön egyetlen kommunikációs csatornán.Ez optimalizálja a rendelkezésre álló sávszélesség használatát.
Állítható sávszélesség: A különböző modulációs sémák lehetővé teszik a sávszélességben történő beállításokat a konkrét követelmények alapján.Ez nagyobb rugalmasságot és hatékonyságot biztosít a kommunikációs rendszerekben.
Javított recepció minősége: A moduláció csökkenti a zajt és az interferenciát, ami világosabb és megbízhatóbb fogadott jeleket eredményez.
Magasabb berendezések költségei: A moduláció végrehajtása kifinomult és gyakran drága berendezéseket igényel.Ezek a költségek magukban foglalják mind a beszerzést, mind a karbantartást.
A vevőkészülék és az adó tervezésének összetettsége: A modulált rendszerek összetettebb adó- és vevőkészítményeket igényelnek, ami nagyobb technikai kihívásokhoz és karbantartási igényekhez vezet.
Az FM rendszerek közelségi követelménye: A frekvenciamodulációs (FM) rendszerekben az antennákat viszonylag közel kell helyezni egymáshoz az optimális teljesítmény fenntartása érdekében.
A nagy sávszélességek hatékonysága: Bizonyos modulációs technikák nem alkalmasak olyan alkalmazásokra, amelyek nagy sávszélességet igényelnek, korlátozva azok hatékonyságát ezekben a forgatókönyvekben.
Megnövekedett energiafogyasztás: A moduláció növelheti az energiafelhasználást, ami nagy problémát jelent az energiaérzékeny alkalmazások számára.
A modulációs technikák fontosak, mivel megváltoztatják a jel tulajdonságait, hogy az információátvitel hatékonyabbá váljon.Íme néhány felhasználás:
A zene előállításában és a mágneses szalag felvételében a moduláció beállítja az audiojelek amplitúdóját vagy gyakoriságát.Ez biztosítja a nagy hűségű hang reprodukciót és minimalizálja a zajt.Az olyan technikák, mint az amplitúdó moduláció (AM) és a frekvenciamoduláció (FM), összekeverik a különféle audio sávokat, zökkenőmentes és koherens hangélményt teremtve.
A moduláció fontos az orvosi alkalmazásokban, különös tekintettel az újszülött agyi aktivitásának megfigyelésére.Az elektroencephalográfia (EEG) frekvenciamodulációt használ az agyhullámok nyomon követésére és rögzítésére.Ez lehetővé teszi a neurológiai állapotok pontos kimutatását, a korai diagnosztizálás és a kezelés elősegítését.Ezen jelek modulálása és demodulálása biztosítja a pontos leolvasást és a megbízható adatgyűjtést.
A telemetriai rendszerek a modulációtól függnek, hogy nagy távolságokon továbbítsák az adatokat.A fázismoduláció (PM) és a frekvenciamoduláció (FM) az információkat kódolja a hordozó jeleire, lehetővé téve a távoli rendszerek valós idejű megfigyelését.Az autóiparban és a repülőgépiparban a valós idejű telemetria jó az alkatrészek teljesítményének és állapotának megfigyeléséhez.
A frekvenciamoduláció javítja az észlelt jelek pontosságát és felbontását.Ez lehetővé teszi a tárgyak távolságának, sebességének és irányának pontos mérését, a legjobban a légiforgalom irányításához és az időjárás -előrejelzéshez.
A műsorszórás során a frekvenciamodulációt (FM) használják a kiváló minőségű audio átvitelhez.Az FM Broadcasting jobb hangminőséget és kevesebb interferenciát biztosít, mint az amplitúdó modulációja (AM).A vivőhullám frekvenciájának modulálásával az audioinformációkat kódolja, tiszta és megbízható hangot ad a hallgatóknak.
A moduláció elősegíti a kommunikációs készségeink javítását.Különböző technikák tanulmányozásával, a hagyományos analógtól a fejlett digitális és impulzus módszerekig, megtanuljuk azok előnyeit és alkalmazásait.Az olyan technikákat, mint a frekvenciamoduláció (FM) és a fázismoduláció (PM), a magas színvonalú, alacsony zajszintű felhasználásokhoz, például az FM műsorszóráshoz és a radarhoz használják.A digitális módszereket, például a QAM-ot és az OFDM-t használják olyan nagy adatsebességű szolgáltatásokhoz, mint a digitális TV és a szélessávú internet.A moduláció ugyanakkor olyan kihívásokat is hoz, mint a magasabb berendezések költségei, az összetett tervek és a fokozott energiafelhasználás.Az innováció folyamatosan a moduláció továbbra is központi szerepet játszik abban, hogy az információk átvitele hatékonyabb, megbízhatóbb és biztonságosabb legyen világszerte.
A legjobb modulációs technika nagymértékben függ az alkalmazási követelményektől, mint például a sávszélesség hatékonysága, az energiahatékonyság, a bonyolultság és az adott kommunikációs környezet.Például olyan környezetekben, ahol a sávszélesség korlátozott, de a teljesítmény nem, a fázismoduláció (PM) ideális lehet a zaj és az interferencia elleni ellenálló képesség miatt.Másrészt, ha a magas adatátvitelt igénylő alkalmazásokhoz az ortogonális frekvenciaszülési multiplexelés (OFDM) gyakran előnyös, mivel hatékonyan használja a rendelkezésre álló spektrumot, és kevésbé hajlamos a többirányú interferenciára.
Az amplitúdó modulációját (AM) általában a moduláció legolcsóbb és legegyszerűbb formájának tekintik.Kevésbé összetett és olcsóbb berendezéseket igényel, így alkalmassá teszi a fogyasztói minőségű elektronikát és a sugárzási alkalmazásokat.A sávszélesség -használat szempontjából azonban kevésbé hatékony, és a zajhoz viszonyítva más technikákhoz képest, például a frekvenciamoduláció (FM) vagy a digitális modulációs sémákhoz képest.
A megfelelő modulációs típus meghatározásához számos tényezőt figyelembe kell venni:
Sávszélesség -követelmények: Mennyi spektrum áll rendelkezésre a kommunikációhoz?
Teljesítménykorlátozások: Az adó teljesítménye korlátozott?
Környezeti tényezők: Vannak -e problémák a többutas interferenciával vagy egy zajos csatornával?
Rendszerkövetelmények: Milyen adatátviteli igények és hibaaránytoleranciák vannak?
A döntés magában foglalja a kommunikációs rendszer konkrét igényei által befolyásolható kompromisszumot.
Az olyan rendszereknél, mint az AM és az FM, a moduláció a jel torzuláshoz és a sávszélesség kiömléséhez vezet, ami a szomszédos csatornákkal való interferenciát okoz.Ez nemcsak rontja a kommunikáció minőségét, hanem megsérti a sávszélesség -használat szabályozási korlátait is.A digitális rendszerekben a túl moduláció szimbólumvágáshoz és megnövekedett hibaarányhoz vezethet.A modulációs szintek fenntartása a meghatározott határokon belül szükséges a hatékony és megfelelő működéshez.
A rossz moduláció egy olyan forgatókönyvre utal, ahol a modulációs folyamat nem használja optimálisan a kiosztott sávszélességet, vagy magas hibaarányt eredményez.A rossz moduláció tünetei között szerepel a magasabb energiafelhasználás, a gyakoribb átviteli hibák és az egyéb jelekkel való beavatkozás.Jellemzően a nem megfelelő rendszerhangolás vagy olyan modulációs technika alkalmazása eredménye, amely nem igazodik jól a működési feltételekhez és a rendszerkövetelményekhez.
A moduláció képlete az alkalmazott moduláció típusától függ.Például:
Amplitúdó moduláció (AM): m (t) = (1 + k ⋅ x (t) ⋅ c (t)
Ahol K a modulációs index, x (t) az üzenetjel, és a c (t) a vivő jel.
Frekvencia moduláció (FM): y (t) = a ⋅ sin (ωct + kf ∫ x (t) dt)
Ahol A az amplitúdó, ωc a vivőfrekvencia, a KF a frekvencia eltérési állandó, és x (t) az üzenetjel.
Minden modulációs típusú specifikus paraméterekkel rendelkeznek, amelyek befolyásolják a képlet alkalmazását a kommunikációs rendszer működési követelményei és célkitűzései alapján.